Több tízmilliárd forint mehetett el eddig a budapesti olimpiai pályázatra

Oszd meg másokkal!

fotó: Budapest2024/MTI
fotó: Budapest2024/MTI

Péntek óta gyökeresen megváltozott a budapesti olimpiai pályázat ügye, minimálisra csökkent a 2024-es rendezés esélye. De mennyi pénzt költhetett el eddig az állam a pályázásra?

Pillanatok alatt bizonytalanná vált a budapesti olimpiai pályázat ügye, miután kiderült, az ügyben indított népszavazási kezdeményezésre a szükségesnél sokkal több aláírás érkezett. (Mint ismert, a Momentum Mozgalom indította és a kis ellenzéki pártok – Együtt, Párbeszéd, LMP, Magyar Kétfarkú Kutyapárt – támogatta akció 266 151 támogatót szerzett a népszavazáshoz, így ha nagyon sok lenne az érvénytelen aláírás, akkor is meglesz a referendum kiírásához szükséges 138 ezer aláírás.)

A váratlannak mondható eredmény után Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt mondta, az olimpiai pályázat ügye nem a párt és a kormány asztala, az fővárosi ügy. Tarlós István felvetette, hogy a fővárosi közgyűlés vissza is vonhatja a pályázatot, és így nem lesz miről népszavazást tartani. A főpolgármester azt is mondta, hogy ellenzéki politikusok elárulták a nemzeti ügyet, mert korábban támogatták a pályázatot, most pedig nem (egyszer sem nevezte meg, hogy konkrétan melyik politikusokra gondol). A pályázati ügyeket vivő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. pedig felfüggesztette a kifizetéseket.

Tehát nagyon egyértelmű jelei vannak, hogy népszavazás nélkül, rövid időn belül – akár a szerdai fővárosi közgyűlésen – visszavonhatják a budapesti pályázatot. Azonban a 2015 óta tartó pályázati folyamatra már most elment több tízmilliárd forint, ezt egyértelműen állíthatjuk.

A budapesti olimpiai pályázatot megalapozó 2015-ös megvalósíthatósági tanulmány 10 milliárd forintra tette a pályázás költségét, ezt többszörösen lépte túl eddig a kormány. Két számítás is megjelent az elmúlt hetekben, az Index és a Magyar Narancs is hasonló számokra jutott, némileg eltérő logikával.

Az Index a Budapest 2024 Zrt. szerződései alapján, és további lehetőségeit áttekintve arra jutott, hogy a 40 milliárd forintot is elérheti a pályázás költsége. Ez úgy jött ki, hogy a jelenlegi, megkötött szerződések (16,75 milliárd) mellé odavették az úgynevezett tao-pénzekből is a pályázatra fordítható összegeket, illetve egy 4,2 milliárd forintos forrást biztosító decemberi kormányhatározatot is. Ez utóbbi a magyar sportszövetségeknek a 2024-es olimpiai pályázathoz kötődő  versenyrendezéseit és beruházásait támogatja.

A Magyar Narancs más logikával indult el, de hasonló, 37 milliárd forintos megvalósult vagy jogszabályban elhatározott költést számított. A hetilap azt vette alapul, hogy 2015 végén a kormány összesen 19 milliárd forintos keretet biztosított 2016-ra és 17-re az akkor még nem létező pályázati cég működésére. Ennek a jelentős részét további kormányhatározatok már hozzá is rendelték a pályázathoz. A Narancs azonban hozzácsapta ehhez az összeghez azt az 16,5 milliárd forintos ingatlanügyletet is, amellyel 2014 végén az állam hozzájutott a Kvassay-zsilipnél lévő területhez, ahol felépítenék az olimpiai atlétikai stadiont.

A hetilap arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány tavaly decemberben elhatározta, hogy a pályázat sikerétől függetlenül felépíti az olimpiai parkot Észak-Csepelen, illetve a Kvassay-zsilip közelében. Ez más, szintén az olimpiával egybecsengő fővárosi sportberuzásokkal együtt 100 milliárd forintba kerül. Emellett a kormány az elmúlt fél évben több száz milliárd forintnyi olyan beruházás előkészítését indította el, amelyek ugyan nem az olimpia infrastruktúráját biztosítanák, de a megvalósíthatósági tanulmány a rendezéshez szükségesnek nevezi őket – és eddig valamiért nem indultak el. (Ezek között van a repülőtéri vasút, a Galvani-híd, az M1-es és az M7-es kiszélesítése is.)

Budapesten tehát jó eséllyel nem lesz olimpia 2024-ben, így marad két pályázó, Los Angeles és Párizs, akik eleve esélyesebbnek számítottak a magyar fővárosnál. Azonban a Nemzetközi Olimpiai  Bizottságnak el kell gondolkodnia az olimpia jövőjéről: a budapesti visszalépés lenne Boston, Hamburg, Róma után a negyedik ebben a pályázati folyamatban. És ugyanez történt a 2022-es téli olimpiával is, akkor is sorozatos visszalépések történtek és végül Peking és a kazah Almati közül választották előbbit helyszínül.

Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Hol-mi toplista

Helyi közösségek a Facebookon

Partnerek