Mit csináljanak a hajléktalanokkal a Városmajori templom előterében? - Kerék-Bárczy Szabolcs nekiment Zoltán atyának

Oszd meg másokkal!

Desktop
Lambert Zoltán plébános
Lambert Zoltán plébános
Kerék-Bárczy Szabolcs - a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja és XII. kerületi helyi képviselője - "nekiment Lambert Zoltán városmajori plébánosnak, aki megelégelte, hogy a városmajori kisebbik templom külső, fedett előterébe rendre olyan hajléktalanok telepszenek be, akikre nem hat a szép szó, odarondítanak, elzárják az utat, és gyakran ordenáré beszédük a templomi együttlétek alkalmával is behallatszik" - írja a Magyar Nemzet. 
 
Hogy miként ment neki? November 3-án ezt írta Facebook-oldalára, amit aztán a Blikk is idézett: 
 
"A XII. kerületi rendőrkapitány ma nagyon korrekt beszámolót tartott a hegyvidéki közbiztonsági fórumon. Ezt követően felállt Lambert Zoltán városmajori plébános, és a következőt közölte: a kistemplom nem lezárt, fedett előterében napi szinten bekvártélyozza magát néhány hajléktalan, akik életvitelszerűen ott tartózkodnak, megágyaznak maguknak, italokat töltenek, és a szentmisére vagy előadásokra érkezőknek kerülgetniük kell őket. Arra panaszkodott, hogy bár kifeszített egy láncot a helyiség elé, jelezvén, hogy az előtér magánterület, ám ez hatástalan maradt. Arra kérte a rendőrkapitányt, hogy "zavartassa el" a hajléktalanokat.
 
Ritkán fordul elő velem, hogy a döbbenettől szóhoz sem tudok jutni, de most ez történt. Keresztényként és katolikusként meg vagyok botránkozva és fel vagyok háborodva. Ugyanis az egyháznak egyik legfontosabb feladata lenne az elesettek és rászorulók gyámolítása, segítése, márpedig a hajléktalanok azok az embertársaink, akik a könyörület gyakorlására ösztönöznek bennünket. A papnak éppen az lenne a dolga, hogy menedéket nyújtson nekik, vagy ha meghaladja a lehetőségeit, hogy ideiglenesen befogadja a szerencsétlen sorsú Isten teremtményeit, akkor összefogjon a máltaiakkal vagy a megannyi civil szervezet valamelyikével, hogy emberhez méltó körülmények között tölthessék az éjszakáikat az emberek. De nem, Lambert Zoltán plébános protonotárius, kanonok, érseki tanácsos rendőrért kiált és rendészeti megoldást követel. A magát Krisztus követőjének mondó eltaszítja, elutálja magától az otthontalanokat. Mit tenne a maga korában pária Máriával és Józseffel, a menekülő Megváltó-szülőkkel? Kinek a nevét kiáltaná Pilátus előtt? Hányszor kell még kukorékolnia a kakasnak?"
 
Lambert Zoltán meglehetősen népszerű a helyiek, különösen a gyerekek és a gyerekként hozzá járó felnőttek körében. 1968 óta teljesít szolgálatot a városmajori plébánián, 1972-ig káplán volt, azt követően plébános. 
 
A plébános, mint a Magyar Nemzet újságírójának, B. Kovács Gergelynek elmondta, nem akar Kerék-Bárczyval vitatkozni, szavaira reagálni. Rendszeresen foglalkozik a hajléktalanokkal, gondoskodik az élelmezésükről. Olyan is akad, akit pénzzel támogat, de nagyon megválogatja, hogy ebbe a körbe ki tartozhat bele. Személyesen ismeri őket. "Ebben a pillanatban kopogtatnak. Az ajtóban hajléktalan férfi jelenik meg, és a kulcsot kéri. Lambert Zoltán intézkedik.– Neki megengedtem, hogy itt, az egyik üres szobában tárolja a holmiját, miután a börtönből szabadult – mondja el az atya. – A Blikkben megjelentekkel ellentétben rendszeresen támogatom a hajléktalanokat. Nem kidobatni szeretném, hanem megkérni a hatóságokat, hogy figyelmeztessék őket, de ezt is csak akkor, ha részegek, randalíroznak. Volt idő, hogy a kistemplom előterében életvitelszerűen éltek, nem lehetett bemenni. Most is előfordul, hogy betelepszenek, ott végzik el a dolgukat. Már csak a gyerekek miatt sem egészséges ez a helyzet."
 
Az atya "étkezési jegyeket osztogat, ruhákat, tartós élelmiszereket, utazási jegyeket, a szomszéd pékségből kapott süteményeket, kenyereket, zöldséget, gyümölcsöt. Ezt ismerve rengeteg hajléktalan, de kispénzű szegény is bejár, becsönget hozzá hajnalok hajnalán, éjszaka is, nappal is, és ő kimegy, és adakozik válogatás nélkül. A hittanosok a megmaradt szendvicseket, sütiket mind kiviszik a szerencsétleneknek, azok már jól ismerik a híveket is. 
 
"Klinger Mária pszichológus, a váci Szociális Szolgáltatások Házának igazgatója ezt a következőképp látja.– Az a helyzet állt elő, hogy az atya a kisujját nyújtja, de az egész karja kell, ezért visszaélnek a jóságával. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek rendkívül rossz sorsú, nehéz anyagi és lelki állapotban lévő emberek, akik nem tudnak élni a kapott szeretettel, mert a szocializáltságukból ennyi fér ki. Sajnos a társadalomnak egy olyan rétegéről van szó, amely nem véletlenül került oda, ahol van" - írja a Magyar Nemzet
Desktop
Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Hol-mi toplista

Helyi közösségek a Facebookon

Partnerek