Fel a János-hegyre! - Budapest első buszjárata

Oszd meg másokkal!

Desktop
A nyitott Ikarusz 620-as (forrás: Kertész Z István gyűjteménye)
A nyitott Ikarusz 620-as (forrás: Kertész Z István gyűjteménye)

Még a BKV is úgy terjeszti, hogy 1915 márciusában indult az első budapesti autóbuszjárat, ami komoly tévedés, hiszen 1909 nyarán már járt autóbusz a fogaskerekű svábhegyi állomása és a János-hegy között, vagyis hat évvel korábban, mint az Andrássy úton. Ez a járat még kevéssé hasonlított a maiakhoz, de volt két végállomása és fix útvonala, s utasokat szállított meghatározott viteldíjért. Ez a járat azonban gazdaságilag nem szerepelt jól és nemsokára megszűnt.

Luxus autók, bérkocsik, sőt alkalmi kiránduló-autóbuszok jártak errefelé, de menetrendszerinti közlekedés csak 1955-től indult meg újból. Négy évtizedig különféle járatok közlekedtek errefelé, volt, hogy egy időben kétféle is. Aztán egy eléggé át nem gondolt intézkedéssel megszüntették a menetrend szerinti városi buszjáratot, sőt a Libegő felső végállomásánál a Jánoshegyi-nyergben nem rég még egy esetleges újbóli visszaállítás lehetőségét is felszámolták azzal, hogy elbontották a fordulót. Van persze nyáron ezer forintért nyolcszemélyes elektromos kisbusz a Normafától, de ezt kevesen képesek megfizetni.

1955-ben „J” jelzéssel indult meg a szabadsághegyi fogaskerekű állomástól a János-hegyig az autóbusz, ami csak szombat délután és vasárnap közlekedett és ez így is maradt. 1957-ben a járat jelzése „N”-re változott. A környéken akkor lendült fel az autóbusz-közlekedés, amikor a Csillebércen megépült a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) és nem sokkal később a Normafa alatt a dolgozók lakótelepe is. Ezért 1958-ban már a hét minden napján, teljes üzemidőben közlekedő buszjárat indult 21A jelzéssel, szintén a Szabadsághegytől a Csillebércig. Ekkor a János-hegyi vonalat 21B-re jelezték át. Kezdetben felfelé a Normafa úton járt a busz és csak lefelé jött az Eötvös úton, tehát irányonként szét volt választva az útvonala. A szétváló szakaszon felfelé a Vilma utcánál, míg lefelé a Kázmér és a Laura utcánál voltak a megállóhelyek. A Normafa út akkoriban olyan lazán volt beépítve, hogy igazi erdei utazásnak tűnt erre közlekedni. A János-hegyi járatnak már 1957-től „N” lett a jelzése, majd az idők folyamán egy alapjárat, amely a Szabadsághegytől indult mellett volt egy sűrűbben közlekedő „J” jelzésű gyorsjárat, amely előbb a Blaha Lujza térről, majd a Moszkva térről indult.  A Normafa és a János-hegy között előbb egy megálló, az Úttörővasút, Előre nevű megállójának közelében, majd később még egy, a síugrósáncnál létesült. A 21A 90-esre, míg a 21B,  90Y-ra változott,  majd a D jelzést kapta, végül  190-es volt a jelzése amikor 1995-ben felelőtlenül megszüntették, de ekkor a szintén János-hegyig közlekedő gyorsjárat már rég nem létezett.

Volt még egy egészen különleges autóbuszjárat is, egy nyitott Ikarusz 620-as kabrió teljesített rajta szolgálatot, ez volt a budai panoráma körjárat. Az 1960-as évektől a 70-es évek első feléig közlekedett. Útvonala a Roosevelt tértől a Hármashatár-hegyre vezetett majd a Pálvölgyi barlang bejárata mellett elhaladva a Ságváriligetbe (ma Szépjuhászné) érkezett meg. Innen a 4,6 kilométer hosszú csodálatos szerpentinen küzdte fel magát a János-hegyre, majd a Széchenyi-hegy érintése után még megmászta a Gellért-hegyet és azután tért visszatért a kiindulópontjára. Az emelt díjszabású járaton öt pihenőt tartottak, elsősorban a kilátóhelyeken. A nyári szezonban hetente két–három napon közlekedett.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Partnerek